(1901-1992)
Gefferth Károly egyetemi magántanár, kandidátus, az első magyar gyermekradiológus 1901-ben született, és 1992-ben hunyt el.
Hosszú, gazdag életútjának stációi szorosan kapcsolódnak a magyar radiológia történetéhez.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett orvosdoktori diplomát 1924-ben, majd éveket töltött jeles külföldi intézményekben, elsősorban Németországban (Heidelbergben, Tübingenben, Bonnban). Korán elkötelezte magát a gyermekgyógyászat és a gyermekradiológia mellett, 1930-tól ő az első főállású gyermekradiológus a Pesti Szegénygyermek Kórházban, a jelenlegi Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikáján. Innen ment nyugdíjba 1971-ben, de aktivitása, energiája ezután sem csökkent, hiszen életének szinte utolsó percéig látogatta a klinikát, a könyvtárat, olykor még a folyóirat-referálókon is megjelent. Ha egy-egy ritka eset kapcsán tanácsát kértük, első dolga volt, hogy felszaladt – a szó szoros értelmében – az osztályra, hogy először megtekintse, megvizsgálja azt a gyermeket, akinek a röntgenképét megmutattuk.
Munkája során végigélte, figyelte és alakította a gyermekradiológiai diagnosztika szinte minden fázisát, és tapasztalatait szerencsére írott formában is több nyelven közkinccsé tette. Tudományos tevékenységének elismeréseként 1948-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. A legfontosabb témakörök, amelyekben kiemelkedőt alkotott, a gyermekkori tüdőgyulladások diagnosztikája, a koponya, a fül és a csontok gyermekradiológiai vonatkozásai és a malignus betegségek csontelváltozásainak röntgentünetei. 1944-ben írta le a sziklacsontok összehasonlító felvételét, amelyet Gefferth-féle felvételként tart számon az irodalom. Életének utolsó percéig dolgozott, ekkor írta a History of Hungarian Pediatric Radiology című dolgozatát a History of Pediatric Radiolgy in Europe részeként.
Munkásságának elismeréseként Gefferth Károly bekerült az európai gyermekgyógyászat úttörői közé, akiknek életútját a European Journal of Pediatrics évről évre közreadja.
Tudományos tevékenységének utolsó mozzanataként, mondhatjuk, hogy pályájának lezárásaként, ő nyitotta meg tiszteletbeli elnökként az Európai Gyermekradiológusok Társaságának 29. Kongreszszusát 1992-ben, Budapesten. A 39 ország mintegy 400 résztvevője közül újra találkozhatott régi barátaival és tisztelőivel a világ minden részéről.